"Fogd kézen a változásokat,
mielőtt azok ragadnának torkon téged"
Churchill
mielőtt azok ragadnának torkon téged"
Churchill
Átlépvén a harmadik évezred küszöbét nagy iramú változásoknak vagyunk tanúi a világban. A nyolcvanas évek végén a kommunista világrendszer totális összeomlásával véget ért a hidegháború, megszűnt a bipolaritás, s új gazdasági és politikai erővonalak mentén kezdtek átrendeződni a világ erőcentrumai. Az új stratégiai környezet mind Európa világpolitikai szerepében, mind pedig az európai rendben gyökeres változásokat eredményezett.
Európa és a kapcsolódó régiók, hidegháború utáni geostratégiai jellemzője a kölcsönös függőségeken és alárendeltségeken alapuló komplexitás. Ehhez kapcsolódik a biztonsági kihívások dinamikus és sokrétű feltörése, amely kiteljesíti a kiszámíthatatlanságot, s egyben multiplikálja az európai biztonság evolúciós alternatíváit. Az a tény, hogy az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai, tágabb értelemben pedig minden európai és észak-amerikai, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten és a Partnerség a Békéért Programon keresztül az összes volt szovjet utódállam is bekapcsolódik az európai biztonsággal kapcsolatos vitákba, együttvéve inkább a további bonyolultság, semmint a rend felé hajtja a történéseket.
E rendkívüli dinamikájú és komplex folyamatok közepette a biztonságpolitika egyik alapvető feladata, hogy leegyszerűsítse, rendszerezze és meghatározza azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek minimálisan, viszont elégségesen szükségesek az európai biztonság jelenlegi folyamatainak megértéséhez. Ennek megfelelően e tanulmány három kérdésre keresi választ:
Európa és a kapcsolódó régiók, hidegháború utáni geostratégiai jellemzője a kölcsönös függőségeken és alárendeltségeken alapuló komplexitás. Ehhez kapcsolódik a biztonsági kihívások dinamikus és sokrétű feltörése, amely kiteljesíti a kiszámíthatatlanságot, s egyben multiplikálja az európai biztonság evolúciós alternatíváit. Az a tény, hogy az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai, tágabb értelemben pedig minden európai és észak-amerikai, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten és a Partnerség a Békéért Programon keresztül az összes volt szovjet utódállam is bekapcsolódik az európai biztonsággal kapcsolatos vitákba, együttvéve inkább a további bonyolultság, semmint a rend felé hajtja a történéseket.
E rendkívüli dinamikájú és komplex folyamatok közepette a biztonságpolitika egyik alapvető feladata, hogy leegyszerűsítse, rendszerezze és meghatározza azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek minimálisan, viszont elégségesen szükségesek az európai biztonság jelenlegi folyamatainak megértéséhez. Ennek megfelelően e tanulmány három kérdésre keresi választ:
- Melyek az európai biztonsági architektúra mai központi pillérei?
- Mennyi az európai biztonság megértéséhez minimálisan, viszont okvetlenül szükséges központi összefüggések száma?
- Mi azok tartalama?
Az értekezés tézise, hogy az európai biztonság megértéséhez legalább öt központi tényezőt, körülményt, folyamatot és azok korrelációját kell figyelembe venni, s azt bizonyítja, hogy a mai európai biztonság az alábbi központi pilléreken nyugszik:
- az európai hatalmak érdekérvényesítésének tradicionális örökségén, aktuális interakcióin és mindenkori céljain;
- a globális és az európai biztonsági kihívások alakulásán;
- az európai védelmi/katonai képességek fejlődésén;
- a transz-atlanti kapcsolat dialektikáján, valamint
- az európai integráció törvényszerűségein.